Bükk Nemzeti Park

A Bükk Nemzeti Park és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet körülveszi Bekölcét. A környezet dombos, tele erdökkel, és ez által kiváló lovaglásra, túrázásra, kerékpározásra és télen a langlauf síelésre. A legmagasabb csúcs a Bükkhegységben 959 méter, a középsö része egy 20 km hosszú és 6 km széles plató, mely széle meredek sziklafalakból áll. A Bükkben 800 barlang található, melybol a legismertebb a Lillafüredi barlangok.

A Bükk Nemzeti Park egy igazi kincs a vad természet és tiszta levegö szeretö embereknek. Sok állatot is lehet látni: szarvasok, vaddisznók, rókák, és számtalan más fajta állat zavartalanul él ott, csak idonként találkozhatunk egy turistával. Télen is kellemes a tartózkodás a hegységben, a száraz hideg levegö és a havazás hívogatja az embereket a síelésre.


Bekölce

Heves megye északi részét a palóc néprajzi csoport lakja. Népi muveltségük még a XX.. század elején is régies volt, oseiktol örökölt hagyományaikat huen orizték, sot a palócföld egyes részeinek gyönyöru népviselete a XX.században teljesedett ki.
Bekölcén a palóc népi építkezés vonásait az 1970-ben még álló épületek jól reprezentálták, sot a béke út 58 sz. 78 sz. 110 sz. lakóházakat Heves megye muemlékei között tartották számon. Az alig 800 fos település lakossága teljesen magyar anyanyelvu, vallását tekintve római katolikus, illetve egy kisebb baptista közösség muködik a faluban.                                                                                                                                                                    A település nevének kialakulása.                                       

Egyes feltételezések szerint a település neve a bükkös jelentésu szláv bukovica szó származéka. Tény azonban, hogy a település elso írásos említése 1300 körül keletkezett oklevélbol ismert, ahol BUKULCHE alakban említik. Egy 1405. jún, 27.-én keltezett oklevélen a falu neve BEKEWLCHE alakban kerül feljegyzésre.




Eger

Eger és az ország egyik legszebb fotere, a magyar építészet gyöngyszeme az Eszterházy tér. A maga nevében páratlan muvészeti alkotás a Líceum, az építoje nevét viselo Eszerházy Károly Foiskola, amely monumentális négyszögletes pulttömbjével a délkeleti oldalán helyezkedik el, vele áll szemközt a Pyrker érsek által épített Egri Bazilika, amely az esztergomi után az ország legnagyobb és legszebb egyházi intézménye. Az egymástól eltéro két épület sok szempontból harmonikus együttest alkot.

A Dobó tér, a régi városközpont, az egykori piactér megtartotta szerepét, ma is a városi közigazgatás és a kereskedelem tere. A tér fo eleme, meghatározója a barokk templomépítészet remeke, a minorita templom és rendház.

Az észak felé húzódó, keskenyedve hívogató tér tipikusan egri légkört áraszt: az Eger patakon átívelo kis híd fölé kapuszeruen emelkednek az épületek, jó térhatást nyújtva. 

 A vár feloli oldalon a kis Dobó teret a Senátor ház zárja le, amelyet a komor várfalak alatt olyan, mint egy díszes zenélo doboz. Ez a kontraszthatás sok helyen jellemzo a településre, amelyet kiemel a tér vizuális központjában elhelyezett Dobó szobor, amely a vár legendás védojének állít emléket. 

Jellegzetes elemei Egernek a pincék, bár eddig nem kapták meg a kello figyelmet. A legismertebb a már említett Szépasszony-völgyi pincesor. De találunk kevésbé ismert borházas pincesorokat a Farkasvölgy utcában vagy a Szalapart utcában is, amelyek méltók volnának a muemlékvédelemre, mielott a tulajdonosok teljesen átalakítják, garázssorokká ezeket a becses hagyatékokat.



Szilvásvárad

1850 lakosú község a Bükk északnyugati lábánál, Egertol 25 km-re északra a 25-ös úton. A Nyugati-Bükk leglátogatottabb üdüloközsége.

Református templomát Hild József tervei alapján építették 1841-ben, klasszicista stílusban.
A volt Pallavicini-kastélyt Ybl Miklós tervezte 1860-ban. Az Orbán-ház a Bükki Nemzeti Park fogadóháza. A Szalajka-patak völgyén felfelé haladva megtekinthetjük a tavakat, a pisztrángkelteto- és nevelo telepet, az Erdei Múzeumot, a Fátyol-vízesést, az Istállóskoi-barlangot, az osember lakóhelyét. Az erdoben nosztalgia kisvonat közlekedik. A lipicai lovak tenyésztésének központja, a községben lovarda, tenyészistálló, lótenyésztés-történeti kiállítás tekintheto meg.



Bélapátfalva

Bélapátfalva az építészeti és természeti csodák kavalkádjával várja Önt és családját. Barangolás a Bükk mesés tájain, felejthetetlen erdei túrák, pihenés egy gyönyöru tó partján a Bélko-hegy lábánál és a lenyugözo középkori apátsági templom megtekintése szerepelhet az itt eltöltendo napok programajánlatában.

Hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdozés szerelmeseit.
Kijelölt tuzrakóhelyek hivogatnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk a Lóczy-forrás kristálytiszta, jéghideg hegyi vizébol.
Legyen Ön is részese e csodáknak!